Az Év Gyermekkönyve Díj
Az IBBY Magyar Szekciója idén is kiadja a Budapesti Könyvfesztiválon az Év Gyermekkönyve Díjat írói, fordítói, illusztrátori, ismeretterjesztő és életmű/kiadó kategóriákban. A bíráló bizottság az összeállított lista, illetve a beérkezett példányok alapján választja ki a legjobbakat. Annak érdekében, hogy valamennyi könyv a bizottság elé kerüljön, kérjük, hogy a 2009. évi megjelenésekről 2010. március 15-ig levélben vagy e-mailben (ibby@ibby.hu) küldjenek értesítést és a megjelent könyvekből 2-2 példányt juttassanak el az IBBY Titkárságára (Kiss Katalin, 1088 Bp., Ötpacsirta utca 4.) Nevezési költség nincs. A nevezett példányokat nem küldjük vissza.
A Móra Kiadó ajánlata
Egy zord, viharos napon árva kislány téved Andersen szegényes pincelakásába. A kis Gerdát elbűvöli a sarokban álló bábszínház és a szekrénybe rejtett titkos füzet, amelyben csodás mesék sorakoznak. Az ifjú író első színdarabján dolgozik, színpadi sikerről, gazdagságról álmodik, ám a mesék átveszik a hatalmat sorsa felett. Az életre kelt bábfigurák összezavarják az eseményeket, és különös feladatot szánnak Gerdának: meg kell ölelnie a Hókirálynőt, hogy a jég felolvadjon az emberek szívéről.
Balázs Ágnes meséjét Szegedi Katalin illusztrálta.
Nagy költő-avató
Megjegyzések Lackfi János A részeg elefánt című gyermekverskötetéhez
RIGÓ BÉLA
Kezdjük a végéről: összefoglalva mindazt, amit majd el fogunk mondani, megalapozottan állíthatjuk, hogy Lackfi János új kötete a szerző gyermekirodalmi munkásságnak eddigi csúcsa. Mindazon erényeket megtalálhatjuk benne, amiért A buta felnőttet megszerettük, a Törpe és óriás között várakozásainkat nem hűtötte le csalódással. És az előzményeken túl találunk benne új erényeket is. Azt is le kell szögeznünk, hogy A részeg elefánt megjelenése az évtized magyar gyermekköltészetének jelentős eseménye, legfeljebb Varró Dániel jelentkezéséhez, Kovács András Ferenc gyűjteményes kötetének kiadásához vagy Szilágyi Ákos agresszív akusztikus versgyűjteményeihez lehet hasonlítani. Lackfi belépett a magyar költészet egy nagyon fontos tartományának halhatatlanjai közé, akiknél nincs jobb, legfeljebb más, és akik saját mesterségükből valamit bizonyíthatóan jobban tudtak másoknál. A Csodaceruza olvasói valamennyien részesei egy szakmának. Munkájukat megkönnyítendő szögezzük itt le, hogy Lackfi János eddig megjelent verseit érdemes újra elolvasni, és ugyancsak érdemes várni következő műveire. Bővebben
Meghívó
2010. január 11-én, hétfőn, 18 órától Hegedűs Imre János: Benedek Elek - Monográfia című kötetének bemutatójára.
Az estet megnyitja: Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke
Bevezetőt mond: Pomogáts Béla, irodalomtörténész
Közreműködik: Árkossy Ilona, színművésznő
Cím: Magyar Írószövetség, 1062 Budapest, Bajza utca 18.
A Magyar Írószövetség rendezvényeit az NKA, a MASZRE és a Szülőföld Alap támogatja.
A Könyvkastély vendége voltam
Dávid Ádám beszámolója a müncheni Internationale Jugendbibliothek ösztöndíjáról
"Hegyen innen, völgyön túl, völgyön innen, hegyen túl volt egy kerek tó. A kerek tó mellett királyi kastély, harminchat tornyú, háromszáz ablakos." Csakis egy ilyen Östör királyéhoz fogható mesebeli cifra palota szolgálhat igazi otthonául a világ legnagyobb nemzetközi ifjúsági könyvtárának. A müncheni Blutenburgban berendezett Internationale Jugendbibliothek (IJB) idén ünnepelte fennállásának hatvanadik évfordulóját, s a könyvtár ösztöndíjprogramjának keretében három felejthetetlen hónapot tölthettem el ebben az elvarázsolt kastélyban, s a Frankfurti Könyvvásárra is eljutottam. Bővebben
Az emberlelkű majmok csodálatos világa
Pompor Zoltán
Anthony Browne illusztrációja
Anthony Browne az angliai Sheffieldben született 1946-ban, gyermekkorában szívesen rajzolgatott az apjával, apai hatásra próbált ki számos sportágat a rögbitől a kriketten és a focin át egészen a bokszig. Leedsi iskolásévei alatt egyre jobban magával ragadta a rajzolás, valójában ez töltötte ki mindennapjait - tervező grafikusnak tanult, aminek nagy hasznát vette későbbi pályája során. S bár az iskolában nagyon sok gyakorlatra nem tehetett szert, tanulmányait befejezve (leginkább pénzhiány miatt) olyan munkákba fogott, ahol bőven volt ideje megtanulni, miként lehet az emberi testet ábrázolni. Előbb orvosi könyveket illusztrált, valójában történeteket rajzolt orvostanhallgatóknak az emberi test rejtelmeiről. Három év után azonban - érthető módon - ráunt az anatómiára, és az alkalmazott képzőművészet egy másik területén találta magát: üdvözlőlapokat kezdett tervezni.
Első gyermekkönyve 1976-ban jelent különösebb kritikai visszhang nélkül, az igazi szakmai elismeréshez még öt esztendőt kellett várnia és megannyi üdvözlőkártyát legyártania. A kezdeti sikertelenség nem szegte kedvét, nem adta fel, majd' minden évben publikált egy-egy képeskönyvet, míg végül az 1983-ban kiadott Gorilla elhozta a rég várt sikert, mely lehetővé tette, hogy ettől kezdve csak a gyermekkönyveknek szentelhesse életét. Azóta közel 40 könyve jelent meg, világszerte egyike a legnépszerűbb angol illusztrátoroknak olyannyira, hogy a számos (számtalan?) nemzetközi díj mellett a következő két évben (Jacquline Wilson és Michael Rosen nyomdokában) a gyermekirodalom babérkoszorús nagykövete (Children's Laureate) lesz Angliában, feladata, hogy a gyermekkönyveket, a gyermekkultúrát promotálja (sziget)országszerte. Bővebben
Hajnali hinták
Végh Balázs Béla
Többek között a komplex kortárs gyermekirodalmi ízlés miatt is költői kihívásnak számít manapság gyermekverseket írni, a hozzáadható külső eszközértékek és a megteremthető belső esztétikai értékek nem mindig jutnak megnyugtató kompromisszumra a recepcióban, holott a 20. sz. közepe óta a befogadó második alkotóként vesz részt közvetve vagy közvetlenül a gyermekvers-írásban. Jánk Károly szatmárnémeti költő gyermekverseiben összebékítő randevúra hívja az alkotói és a befogadói oldalt. A kortárs gyermeklírában csak a kiforrott formakultúrával rendelkező költők kísérleteznek hasonló eljárással. Költőnk is megérett erre a feladatra, a befogadásban számol a nem kívánt, járulékos eszközértékekkel, és kompenzálni igyekszik a szubjektíven megteremthető esztétikai értékekkel. Szándéka már a címlapról is leolvasható: "Versek kicsiknek, nagyoknak". Bővebben
Bagossy László-Takács Mari: A Sötétben Látó Tündér
Bagossy László története alapvetően két mese összefonódása. Az egyik Pirinyó Minyó sztorija, a kis tündéré, aki keresi életcélját. Ebbe a teljesen eredeti külső történetbe olvasztotta a szerző az ismert Világszép Nádszálkisasszony című népmesét, de A Sötétben Látó Tündérben több más népmesei elemet is találunk: van itt a szerelmét kereső legkisebb királyfi, sok-sok próba, találós kérdések, a világ másik fele, tizenegyfejű sárkány, csodás segítők és boldog vég.
A szöveg még ennél is többet ad: varázslatosan élethűen tálalja azt a kisgyermekes szülők által oly' ismerős szituációt, ahogy gyermekük az ölükbe kucorodva, halvány lámpafénynél várja a lefekvés előtti mesét. Ahogy abban a pillanatban csak szülő és gyermeke létezik. A Sötétben Látó Tündér egy kedves kis mese egy tündérlányról, de ne lepődjenek meg azok a szülők, akik máshogy érzik! Akiknek ez a tündéri sztori a szülő-gyermek viszonyról szól. (Hermann Irén) - Pagony, 2009
Boldizsár Ildikó-Szegedi Katalin: Királylány születik
A Királylány klasszikus képeskönyv, azzal a különbséggel, hogy a mindössze nyolcezer karakterbe, oldalanként több gondolat szorult. Különleges műnek született abból a szempontból is, hogy rendhagyóan, bár tervezetten az illusztrációk ihlették meg a szerzőt, és egészen másfelé vitték a kiadványt, mint azt az illusztrátor elképzelte. Az alkotói párbeszéd másfél évig tartott, sokan az illusztrátor blogján követték is a születés fázisait.
Boldizsár Ildikó nehéz feladatot vállalt a hétköznapi, de mégis királylányi ismérvek, kincsek ("ám kézbe venni egyiket sem lehet") irodalmi nyelvbe ültetésével. A szentenciákat kilenc áldást osztó égi királylány szájába adta (Légy szép!, Légy tiszta szívű!, Légy egészséges!, Légy állhatatos!, Légy jó!, Légy vidám!, Légy türelmes!, Légy igazmondó!, Légy kecses!), úgy, hogy a jó tanács ne üres, giccses üzenet legyen; hogy ezekről a nagyon egyszerű, ám annál nehezebben teljesíthető feladatokról szépen és mesébe illően szóljon. (Lehotka Gábor) - Naphegy Kiadó, 2009.
Kiss Ottó-Paulovkin Boglárka: Nagypapa távcsöve
A Visszafelé hull a hó, a Csillagszedő Márió, és az Emese almája után, itt van a Nagypapa távcsöve is, hogy immár az egész világ beleférjen ebbe a furcsa csőbe, ahonnan Kiss Ottó láttatja velünk a mindenséget. A dupla fenekű versek teret nyitnak olyan érzelmek számára is, amelyekkel ritkán ajándékoz meg bennünket az irodalom. Talán a mindenen átsütő szeretet (igen, le mertem írni: szeretet!) hozza olyan közel az olvasóhoz a főszereplő kisfiút, talán a szigorúan szerkesztett, tudatosan megformált, végletekig lecsupaszított versnyelv..., nem tudom. Sírva nevetek, és nevetve sírok, amikor például ezt olvasom:
"A gyerekek tudják a válaszokat,
csak a hozzá való kérdéseket
nem tudják még rendesen feltenni."
Paulovkin Boglárka illusztrációi híven tükrözik a versek belső világát. Rendkívül erős háttértörténeteket látok a viszonylag egyszerűnek tűnő képi világban. A kép mögött mindig egy másik kép is beszél. Az alkotópáros a Csillagszedő Márió után, újra képes volt az együttgondolkodásra! Én nagyon várom a folytatást! (Both Gabi) - Móra Kiadó, 2009.
Lackfi János-Molnár Jacqueline: A részeg elefánt
A költő pontosan ismeri a gyerekek valóságos és elképzelt világait, a szókincsét, a mondatszerkesztését (vagyis gondolkodásmódját). Tudja, hogy mi a gyermekek számára a probléma, mi a trendi vágyálom.
Vannak olyan versek, amelyekben ez a tudás a lényeg. Ezért képes Lackfi mosolyogtató verseket írni a tejfogak kihullásának viszontagságairól, egy lakásba csempészett kölcsön hörcsögről, a gyerekek ricsajozási kényszereiről és a hétfejű igazgató néniről, aki büntetésből behívja magához az osztályában állandóan rendet bontó túl aktív gyereket, aki aztán roppantul élvezi, hogy megfigyelheti az igazgató nénit, aki folyton telefonál, akihez folyton jönnek, aki körül mindig történik valami. Vers lesz a családi intimitásokból (puszicsata), a rendet teremteni kívánó nagymama sziszifuszi harcából, vagy a trágár beszédről való lenevelésről. Nagyon fontos: ez a többlet tudás témától függetlenül ott van a kötet csaknem valamennyi versében. (Rigó Béla) - Móra Kiadó, 2009.
Boldizsár Ildikó: Mesék életről, halálról és újjászületésről
A Mesék életről, halálról és újjászületésről című kötettel egy sorozat befejező kötetéhez érkeztünk. A Magvető kiadónál napvilágot látott öt kötet közös vonása, hogy Boldizsár Ildikó válogatásában és szerkesztésében mesék, méghozzá kimondottan felnőtteknek szóló mesék kerültek egy csokorba, a világ különböző tájairól. Az öt kötet mindegyike egy-egy "életbevágóan" fontos témát jár körül, és két esetben párkötetekről beszélhetünk: a férfiakról nőknek és a nőkről férfiaknak szóló, egymást kiegészítő gyűjtemények, illetve az apákról és anyákról szóló gyűjtemények esetében. (Tamás Zsuzsa) - Magvető Kiadó, 2009.
Timothée de Fombelle: Ágról szakadt Tóbiás, Lilia szeme
Timothée de Fombelle kétkönyves regényének első részében akkor búcsúztunk hősünktől, Tóbiástól, amikor a másfél milliméteres ifjú családját, szerelmét és egzisztenciáját vesztve otthonából, a hatalmas fáról az ismeretlen ősellenség, a pőrék világába kényszerült menekülni. Mintha a mennyországból hullana alá a pokolba, pedig az ősöreg fa édeni világa már korántsem a béke hona, ezzel szemben a fajárók által démonizált, füvek között élő pőrék társadalma még a hagyományos értékek mentén szerveződik: a közösség érdeke fontosabb az egyéni céloknál, képesek egymásért feláldozni az életüket, békében élnek egymással és a természettel. Tóbiás hamarosan új otthonra talál ebben a különleges világban, barátokat szerez, ám egykori otthona, a fa hívogatja, így csak idő kérdése, mikor dönt úgy, hogy visszatér a béke honából a háborúba, hogy megóvja szülőföldjét a gonosz erők eszement pusztításától. (Pompor Zoltán) - Móra Kiadó, 2009.
Bővebben a könyvekről a Csodaceruza hamarosan megjelenő számában
