ANIMÁCIÓ
KIS VUK
Színes, magyar animációs rajzfilm

Vadászok törnek az erdőre, egyedül a helyi vadőr tolókocsihoz kötött fia és az ő nagyothalló kutyája próbálja megállítani a vadorzókat. A környék azonban nemcsak puskaropogástól hangos, egy vándorcirkusz is a közeli réten ver sátrat. A Trilibusz cirkusszal különös, hóbortos állatsereglet is érkezik, akiket Balfék és Jobbfék gondoz - ám a társulat igazi feje a direktor félelmetes felesége, a titokzatos múltú Arcadonna. Amikor Kis Vuk, a bátor növendékróka körülszaglászik a lakókocsik körül, az egyik plakáton a saját, rég nem látott apját ismeri fel. Gondolkodás nélkül a kiszabadítására siet. A támadás eredménye azonban csupán a teljes káosz.
Vuknak most egyszerre kell megmentenie a családját, kiszabadítania a cirkuszban raboskodó állatokat és elűznie az egyre bátrabban pufogtató vadászokat. Egy fiatal és tapasztalatlan róka számára már a küldetés harmada is lehetetlen: Vuk azonban nem gondolkodik sokat, belevág élete legnagyobb kalandjába. Néhány segítőkész gyerek, pár bolondos négylábú és sok bátorság segítségével bármi megtörténhet.

Rendező: Gát György
Eredeti cím: Kis Vuk
Gyártási év: 2007
Eredeti nyelv: magyar
Műfaj: animáció
Hossz: 85 perc
Korhatár: BA
Bemutató: 2008. áprlis 17.
MOKÉP-kód: 11456
Forgalmazza: a Budapest Film

A VUK ÍRÓJA

Fekete István (1900-1970) az egyik legismertebb, legkedveltebb magyar regényíró. Miközben mindig újabb generációk fedezik fel maguknak olvasóit a természet közvetlen közelébe varázsoló valamint történelmi tárgyú regényeit, régi hívei sem válnak hűtlenné hozzá. Újraolvasva legtöbb művéről kiderül, felnőtt irodalomként is megállja a helyét. A Tüskevár az ország kedvenc olvasmányait válogató Nagy Könyv-vetélkedőn bekerült a 12 legnépszerűbb regény közé.

A szerző töretlen népszerűsége részben annak köszönhető, hogy számos művéből készült film (Tüskevár, 1967, rendezte: Fejér Tamás, Matula bácsi szerepében Bánhídi László. A koppányi aga testamentuma, 1967, rendezte: Zsurzs Éva, a főbb szerepekben a kor legnépszerűbb színészei, Bessenyei Ferenc, Bodrogi Gyula, Benkő Gyula, Benkő Péter, Iglódi István, Inke László. Ballagó idő, 1976, szintén Fejér Tamás rendezésében, Tóth Sándor, Káldy Nóra és Tolnay Klári főszereplésével. Lutra, 1986, Hárs Mihály rendezésében. Tüskevár, 2007, rendező: Balogh Zsolt, főszereplő a Sorstalanság Köves Gyurijaként megismert Nagy Marcell valamint Kovács Lajos, Eperjes Károly és Rékasi Károly). 1982-ben került a mozikba és azóta is a legnépszerűbb Fekete-film az először animációs tévésorozatként készült Vuk.

25 ÉVVEL KÉSŐBB: KIS VUK!

Az eredeti Vuk-film premierjének 25-ik évfordulóján a mozikba kerülő második rész, a Kis Vuk alkotóinak feltett szándéka, hogy életben tartsák a Fekete István és fia, az apai örökséget továbbvivő, Chicagóban élő író, Ifj. Fekete István megkezdte hagyományt: a folytatás története szórakoztató, fordulatos és alkalmazkodik a kor nézői elvárásaihoz, ám ragaszkodik az író legfontosabb értékeihez: a természet szeretetéhez, a toleranciához és a humanitáshoz. Ezért lett az új film ember-főszereplője egy tolószékben ülő fiú, ezért elsőrendű szempont az állati nézőpont megőrzése, és ami a lényeg: ezért győz végül a jó, és kap még egy esélyt a megjavulásra a gonosz.

"KIS VUK: Már nagy vagyok. Elbánok én a símabőrűel"
ANIMÁCIÓ

Miközben a Kis Vuk alkotói egyetértenek abban, hogy céljuk elsősorban egy több generáció számára is egyformán élvezhető, fordulatos állatmese létrehozása, mindannyian úgy vélik, hogy egy egész estés magyar animációs családi film elkészítése egyben a szakmájuk, az itthon és külföldön egyaránt elismert magyar animáció életben tartására tett kísérlet - és mint ilyen, a kötelességük is. Ahogy néhány évvel ezelőtt elkezdődött a magyar közönségfilmfeltámadása, és az első sikereket egyre több új próbálkozás követi, ők azt remélik, a Kis Vuk is trendet teremt. Bebizonyítja a közönségnek és a potenciális befektetőknek, hogy érdemes a hazai rajzfilmesekbe invesztálni. A Kis Vuk három ország koprodukciójában születik meg, ám teljes mértékben Magyarországon készül: egy hazai animációs cég a FFH Kft. dolgozik rajta. Bár a filmnek a nemzetközi piacon kell megállnia a helyét -az alkotókat a gyártás korai szakaszától kezdve számos külföldi érdeklődő kereste meg - története, figurái mégis idekötik. A Kis Vuk valószínűleg azt szintén bebizonyítja majd, hogy Hollywoodon kívül is készülhet az egész világon jól érthető, ám a helyi értékekről le nem mondó film.
Így aztán, miközben a Kis Vuk a hazai animációs filmek legszebb hagyományait viszi tovább (animációs producere, Dévényi Gyula, még a klasszikusokkal, Dargay Attilával, Gémes Józseffel, Jankovics Marcellel, Ternovszky Bélával dolgozott együtt a Pannónia Stúdióban), a legmodernebb technikát alkalmazza: 3D-ben készül.

A háromdimenziós animációs film mára szinte teljesen kiszorította kétdimenziós elődjét a mozivásznakról: a Walt Disney stúdió A legelő hősei (Home on the Range) című filmjének premierje után, 2004-ben jelentette be, hogy ez volt az utolsó hagyományos rajzfilmjük. A 3D animáció győzött. Első igazi nemzetközi sikereket arató stúdiója, a Pixar 1985-ben mutatta be első kisfilmjét, a Luxo, Jr.-t, 1995-ben került a mozikba első egészestét nagyjátékfilmjük, a Toy Story - Játékháború, mely az Egyesült Államokban 191 millió, a világ más tájain 166 millió dollár bevételt hozott. A cég ötletekből kifogyhatatlan vezetői azóta 7 újabb egész estés 3D komputeranimációs filmet készítettek, és megváltoztattak egy műfajt. A Shrek, a Jégkorszak valamint folytatásaik és társaik nem "egyszerűen" gyerekfilmek. Az elmúlt évtizedek összesített mozibevételi listáin is a legelőkelőbb helyet foglalják el: a Shrek 2. minden idők harmadik legnézettebb filmje.
A szakemberek azonban ehhez azt is mindig hozzáteszik, hogy egy animációs film így is elsősorban az emberen múlik. Igaz, az animációs stúdiókban nem rajzolnak már papírra, de ugyanúgy mindent az emberek találnak ki: a színek és a formák mind rajtuk múlnak. Ahogy a hagyományos technikák esetében, itt is az animátor, a hátteres, a látványtervező, a világítástervező egyéni invenciója számít. Még a software sem döntő, egyre kevésbé fontos, hogy az egyes cégek melyik programot használják: a HHC-ben mindig az adott célra választják ki az adott helyzetben leghatékonyabbat; többnyire vásárolnak, speciális feladatokra maguk fejlesztenek software-t.

Gát György évtizedes terve valósul meg a Kis Vuk elkészültével. Az elmúlt 30 év egyik legsikeresebb televíziós producerének régi álma, hogy saját tapasztalatait egyesítse az animáció hazai - többnyire bérmunkából élő - szakembereinek tudásával. A tervezgetés és vázlatkészítés után 2004-ben kezdődött a konkrét munka, ekkor írták meg a forgatókönyv első változatát, melyet még nagyon sok követett. A filmben dolgozók szerint legalább ezer variáció született a Kis Vuk sztorijára, mások azt mondják "érdemesebb méterben számolni" a felhalmozódó forgatókönyveket, melyekből néhány év alatt kialakult a mostani, már a rendező, a producerek és a befektetők számára is megnyugtatató munkaanyag. Ekkor kerültek papírra az első gyártási tervek és költségvetési gondolatok is.
A már majdnem végleges forgatókönyvből készült a storyboard, vagyis a kameraállásokat, vágásokat jelző, rajzos technikai forgatókönyv, majd ennek segítségével rögzítették az úgynevezett vezérhangot; ezt Forgács Gábor mondta szalagra. A tapasztalt színésznek "számtalan hangja" van, ezúttal használhatta is őket - ő adta elő az összes szerepet. E felvétel tanulságait nemcsak a forgatókönyv írói vonták le (és írták újra át a dialógusokat), de az is kiderült, milyen hosszú lesz a film, milyen lesz a tempója, dinamikája, hol van szükség szünetekre, ritmusváltásra. E hang segítségével készült a filmkészítés következő fontos pontja, az animatic is.
Ivicz Rudolf grafikusművész 2005-ben készítette el a figuraterveket. Természetesen ez a munka is hosszú folyamat, mindegyik szereplőről sok változat készült, egy-egy végleg elfogadott terv sok módosítás, próbálkozás végeredménye volt. A tervező néhány alapgesztust, alap-arckifejezést is megrajzolt - animációs művek készítésekor a szinkronstúdióba érkező színészek csupán ezeket a rajzokat látják, a rendező ismerteti velük az akkor még csak a néhány legfontosabb közreműködő fejében létező jeleneteket: a színész a szövege segítségével, szinte a semmiből, maga teremti meg a figurát.
"A fiatal színészek meg is lepődtek először - nevet az animációs producer, Dévényi Gyula -, keresték, hol a kép. Nem tudták, hogy az animációs film nem olyan, mint a szinkron, itt nem reprodukálni kell valamit, hanem a hangjuk, színészi tehetségük segítségével teremteni. De aztán hamar belerázódtak, Csőre Gábor vagy Gubás Gabi is nagyon ügyes volt. A nagy öregek persze pontosan tudták, mi a dörgés, Bodrogi Gyulával meg Gálvölgyi Jánossal az előre betervezett felvételi idő fele a büfében telt: nagyon gyorsan elkészültünk. Zseniálisak voltak."
Mivel a felvett hang a későbbi animáció alapja, egyszerre három rendező figyelte a Mafilm Audió hangstúdiójában zajló munkát. Csörögi István, a hazai szakma egyik legelismertebb, legtöbbet foglalkoztatott szinkronrendezője mellett ült Gát György, aki elsősorban a figurák egységességének megtartására figyelt és Dévényi Gyula, aki arra ügyelt, hogy a felvett szöveg megfelelő alapanyagul szolgáljon az animátoroknak: jól használható és inspiráló legyen - hiszen a rajzolt (pontosabban: komputerben létrehozott) figurák majd a hangokhoz képest kelnek életre.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a 3D-animáció sokkal gondosabb, hosszabb előkészületi szakaszt, sokkal pontosabb tervezést igényel, mint 2D-s elődje, ehhez képest a gyártási szakasz lerövidült. A komputerek egyre nagyobb szerepet kapnak a munkában. A mai közönség megszokta szélesvásznon a részletgazdag, pontos képeket. Az a fajta képi világ, amelyben a klasszikus Vuk is készült, a legfiatalabb generáció számára már túlságosan stilizáltnak tűnne. Ha viszont a sok részletet mind kézzel rajzolnák, ahhoz olyan sok animátornak kellene egy filmen dolgoznia, hogy a munkafolyamat koordinálhatatlanná válna, a figurák, a hátterek nem tudnának egyformák lenni. Az Egérút volt az utolsó, teljesen kézzel rajzolt hazai animációs film: mára ez művészi és logisztikai okokból egyaránt lehetetlennek tűnik. Mire a Kis Vuk elkészül, így is 100-150 név szerepel majd a vége főcímen: ők azonban nem egyszerre dolgoznak, a stúdió mindig az adott munkafolyamathoz, művészi feladathoz vagy határidőhöz képest szerződtet új szakembereket. 10 vezető animátor, összesen körülbelül 30 animátor működik közre a kamaszróka történetének életre keltésében: minden figuráért egy-egy szakember felel, más dolgozik a háttereken, a kevésbé központi fontosságú mozgásokon, vagyis a "nem karakter animáción" (például külön munkatárs felel a közeledő autókért) és így tovább. Az animátorok egyik szokatlan feladata, hogy ebben a produkcióban minden figurát kétéleképpen rajzolnak meg: a magyar és angol nyelvű változathoz egyaránt saját szájszinkron készül, mindkét nyelven a szöveghez alakítják a szereplők száját.
Mire elkészülnek a figura- és a háttértervek és felvették a hangokat, eldőlt a film stílusa, világa, hangvétele. Ezután az addigi - már a winchesteren létező - modellek, csupaszürke hátterek és alakok textrúrát és fraktúrát kapnak, felületük, színük lesz, a mozgó szereplőket beriggelik: csontokat kapnak, "bevezérlőzik" őket. A munka kihagyhatatlan része természetesen a visszalépés is: e körkörösen előrehaladó folyamatban mindig napfényre kerülhetnek hibák; apróbb változások, átalakítások bármikor szükségessé válhatnak, akár teljes jelenetek is átalakulhatnak. Az animációs műfajban azonban ritkaságszámba megy, ami az élőszereplős szakmában szinte természetes: itt nem kerülnek hosszú, felvett részletek a vágószoba padlójára, nagyjából csak a hasznos kép készül el, és a jelenetek odáig tartanak, ahol majd a vágáspontok lesznek.
És végül, ahogy az egyik munkatárs mondta: "az egészet össze kell lapátolni." Kollégái szerint, a rendező Uzsák János nemcsak azért megfelelő ember e kényes feladatra, mert évtizedeket töltött a szakmában, hanem mert legendásan nyugodt férfi. Aki már dolgozott vele, az mind egyetért: ő az az ember, aki a szükséges biztonsággal tud egyben tartani egy ekkora méretű produkciót.

ZENE

Ahogy minden animációs filmben, a zene itt is meghatározó fontosságú. Wolf Péter talán különleges filmes világrekordot állít fel: 25 évvel az első film elkészülte után visszatér a témához, hogy új kísérőzenét komponáljon és felújítsa a régi, klasszikus betétdalt.
A film egyik szereplője, Kárkár, a bajkeverő varjú is többször dalra fakad. Igaz, nem egy pacsirta, talán ezért választ magának kevésbé dallamos műfajt: rappel. Így aztán nem is volt kérdés, hogy a magyar nyelvű változatban Gangsta Zolee kölcsönzi a hangját a madárnak, ő írta és ő is adja elő a varjú-rapeket. A hírnevét filmszínészként is egyre inkább megalapozó zenész nagy kedvvel vetette bele magát a dalszerzésbe. 

FEATURE FILMS FOR FAMILIES HUNGARY

A Feature Films For Families (vagyis a Mozifilmek a Családnak) nevű magyar cég 1996-ban jött létre, alapítója a hasonló nevű amerikai cég tulajdonosa. Az anyagcég nemcsak élőszereplős és animációs mozifilmek gyártásával foglalkozik, hanem egyenesen DVD-re vagy tévére készülő filmeket is produkál, valamint mások gyártásában készülteket forgalmaz és árul. Animációs filmjeit az elmúlt tíz évben kizárólag a magyar FFH készítette, de nem egyszerű bérmunkásként: a cég vezetői a kreatív feladatokból is kiveszik a részüket, a forgatókönyv elfogadásától egészen a figurák kialakításáig. A tartós munkakapcsolatnak köszönhetően zuglói stúdióban sosem szünetel a munka, folyamatosan dolgoznak. Itt készítették az amerikai cég eddig talán legnagyobb sikerét, a számos nemzetközi díjjal elismert The Princess and the Pea-t (A hercegnő és a borsó), amely ugyan alapvetően hagyományos módon, 2D-ben készült, de egyes beállításaihoz, jeleneteihez már háromdimenziós technikát használtak. A magyarországi cég gyártott már DVD-n forgalomba kerülő egész estés animációs filmet és félórás részekből álló sorozatot is. Miközben a utah-i székhelyű FFF kihelyezett részlegeként működnek, más feladatokat is vállalnak. Jelenleg is folyik a The Velveteen Rabbit (A plüssnyúl) című egészestés animációs film készítése. Az először az 1920-as években megjelent, az angolszász nyelvterületen klasszikusnak számító regényben élőszereplős és 3D animációs részek váltakoznak: egy árva kisfiú fantáziavilágába kerül bele a néző. A valóságot élő szereplők, a reálisnál jóval színesebb és különlegesebb elképzelt birodalmat pedig az animátorok keltik életre.

A KIS VUK FIGURÁI

Állatok

VUK (Gálvölgyi János)
Az erdő legokosabb, legtapasztaltabb rókája. A rabságba képtelen beletörődni, talán azért, mert imádja a családját. Gyerekei közül a kis Vuk hasonlít rá a legjobban - ő a szíve csücske.

KIS VUK (Csőre Gábor)
Szeles, nagyszájú, vakmerő kamasz. Ám mindenre képes azokért, akiket szeret, és egyre többen sejtik az erdőben, hogy legalább olyan különleges róka válik majd belőle, mint az apjából. Gyorsan tanul és gyorsan cseperedik: a történet során, a szemünk láttára nő be a feje lágya.

KÁRKÁR (Ganxsta Zolee)
Varjú, és nem a legjobb fajtából. Imádja a pletykákat, folyton hozza és viszi a híreket, egy kis rosszindulat sem áll távol tőle, rappelni pedig nagyon tud.

IBISZ
A róka-artisták műsorszámában ő áll a gúla tetején. Csinos rókalány, és rögtön nagyon beleszeret a kis Vukba. Márpedig, ha ő egyszer szerelmes lesz, akkor nincs, aki megállítsa.

CSIMPI
Cirkuszi csimpánz. Igazi bohóc, és verhetetlen artista. Viszont titokban forradalmi álmokat szövöget.

Emberek

ARTÚR
A Trilibusz cirkusz igazgatója, de nem a főnöke. Ugyan esténként nagy sikert arat hipnotizőrként, ha a felesége a szemébe néz, teljesen elveszíti a saját akaratát. Mégis imádja Arcadonnát, képtelen nemet mondani neki. Igaz, nem is meri megpróbálni.

ARCADONNA
Egész életét cirkuszsátrakban töltötte, és legnagyobb álma is a szakmájával kapcsolatos: egy igazi kőcirkuszra vágyik. Akik fiatal korában ismerték, azt mondják, gyönyörű volt, de még most is nehéz kikerülni a hatása alól. A férje például képtelen rá.
Ám van egy nagy titka. Ha az lelepleződik, Arcadonna egészen másnak látszik majd.

CARMELLA (Gubás Gabi)
Artúr lánya. Kiváló akrobata és nagy állatbarát. Ő az egyetlen a cirkuszban, aki nem fél Arcadonnától - halott édesanyja emléke segíti ebben.

JOBBFÉK
Bumfordi artistatanonc, olyan, mint egy kocka, akinek feje nőtt. Szeretne félelmetes lenni, de többnyire csak nevetséges.

BALFÉK
Jobbfék balkeze, csetlő-botló, langaléta figura. Mélyen dörmögő gonosz hangja mindenkiben félelmet kelt. aki még nem ismeri közelebbről.

ALEX
Az erdőkerülő fia. Egy régi baleset után tolószékbe kényszerült, azóta ideje nagy részét számítógépek előtt tölti. De nemcsak a komputerek között, az erdőben is nagyon jól kiismeri magát. Első látásra beleszeret a gyönyörűen mozgó, kecses Carmellába.

 

ALKOTÓK

Gát Görgy (forgatókönyvíró-producer-rendező) producer, rendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. A kilencvenes évek elején ő volt az első, aki független produkciós céget alapított Magyarországon, most is a Független Producerek Szövetségének tagja. Az elmúlt harminc évben számos - azóta klasszikussá vált - televíziós sorozatot készített. A hetvenes évek egyik legnagyobb sikere volt a Robog az úthenger, a főszerepben Szabó Gyulával. A 80-as években új műfajt honosított meg a hazai képernyőkön; a szatirikus vígjáték után akció és krimi keveredett a humorral, így született a Linda. A 90-es években készült el az első magyar sitcom sorozat, természetesen ez is Gát nevéhez fűződik: a Família Kft is tartós országos népszerűségre tett szert, ezután jött az Angyalbőrben, majd az új évezredben az első magyar naponta készülő sitcom sorozat, a SztárVár

Uzsák János (rendező) a hazai animációs szakma jól ismert tagja. Több egész estés animációs filmet rendezett, köztük a német-magyar-kanadai Peolinót (mely az 1996-os Kecskeméti Animációs Fesztivál gyerekzsűrijének díját kapta); animátorként közreműködött a hazai animáció néhány legnagyobb sikere, a Fehérlófia (r: Jankovics Marcell, 1980), a Hófehér (r: Nepp József, 1983) és a Szaffi (r:Dargay Attila, 1984) elkészítésében.

Dóka Péter (társ-forgatókönyvíró) 1974-ben született Budapesten, itt szerzett magyar és német szakos tanári diplomát. Novellái jelentek meg a Mozgó Világban, a Magyar Naplóban, és a Kortársban, kis- és dokumentumfilmeket írt és rendezett. Négy éven át a Népszabadság filmkritikusa volt. Szerkesztő a Móra könyvkiadónál, ifjúsági regények sikeres szerzője. Könyvei elsősorban a kamaszoknak szólnak, mai témákat, mai problémákat feldolgozó történetei friss humorral, élő, mai dialógusokkal és sok meglepetéssel szórakoztatják olvasóikat.
1998-ban megkapta a Faludy Akadémia fődíját.
Regényei: Az ellopott zsiráf (Móra, 2003), Hogyan lettem médiasztár? (Móra, 2005).
Kedvenc étele a sváb csülök sült krumplival és párolt hagymával.

Dévényi Gyula (animációs producer) hét éve a FFH vezetője, számos animációs film munkatársa és rendezője.

Wolf Péter (zeneszerző) 1966-67-ben karvezetés szakra járt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, később Gonda János irányításával tanult jazz-zongorázni. Jó néhány örökzöld sláger komponálása fűződik a nevéhez (például a Most kéne abbahagyni, a Sziklaöklű Joe, az Elsöpri a szél vagy a Várj), nagyon sok tévé- és mozifilm valamint színpadi előadás számára komponált, minden műfajban szerzett zenét, hangszerelt és szívesen vezényel is. A Liszt Ferenc kamarazenekar, Isaac Stern és Maurice André is játsszák a darabjait. 1995-ben Fényes Szabolcs-díjat, 2001-ben Pro Urbe Szentendre-díjat, 2005-ben Erkel-díjat kapott.

GanXsta Zolee (betétdal) 1966-ban színészcsaládban született. A Sex Action együttes után alapította a Gangsta Zolee és a Kartelt, melynek első lemeze, az Egyenesen a gettóból 1995-ben jelent meg, és 120 ezer eladott példánnyal minden idők legkelendőbb hazai pop vagy rap CD-je lett. Ezt a lemezt még hét korong követte, a legutóbbit 2004-ben adták ki Szabad a gazda címmel.
1999-ben, Jancsó Miklós osztott rá először filmszerepet a Nekem lámpást adott kezembe az úr, Pestenben, azután játszott a Rosszfiúkban (r: Sas Tamás, 2000), a Montecarlo!-ban (r: Fischer Gábor, 2004), az Egyetleneimben (r: Nemes Gyula, 2005), a Le a fejjel!-ben (r: Tímár Péter, 2005), a számos nemzetközi díjjal dekorált Nyócker-ben (2006) és a Noé bárkájában (r: Sándor Pál, 2007). Rendszeresen szinkronizál, több Disney-rajzfilmben is felismerhettük már a hangját.
Kedvenc regénye a Venyigeszú és a Plankton.

 

HANGOK

Csőre Gábor (Kis Vuk) 1971-ben született, tízéves korától kezdve a Rádió Gyermekstúdiójának tagja, 18 éves korától a Nemzeti stúdiósa. 1997-ben Marton László osztályában végezte el a Főiskolát, így nem meglepő, hogy a diploma átvétele után rögtön a Vígszínházhoz szerződött, és azóta is ott játszik. Rendezte már Eszenyi Enikő, Méhes László, Csiszár Imre, Forgács Péter, Hegedűs D. Géza, Valló Péter, Tordy Géza, Keszég László, Szász János, Szikora János, Marton László és még sokan mások. Legnagyobb népszerűséget hozó szerepe talán Maugli a Dzsungel könyvében.
Az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész. Ő Frodó hangja A Gyűrűk Ura-trilógiában, ő Adam Sandler, Jared Leto, Orlando Bloom és a Tobey Maguire (többek közt a Pókember alakítója) állandó hangja. Animációs filmek magyar változatának elkészítésében is nagyon sokat dolgozik: Cartman a South Parkban, főszereplő a Vadgalambban, a Herkulesben, a Csodacsibében, közreműködött a Scooby Doo és a Szilaj magyar változata elkészítésében is
2002-ben Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Hegedűs Gyula-díjat kapott.
Nagyon szeret focizni és pecázni.

Gubás Gabi (Carmella) 1996-ban vette át diplomáját a Színművészeti Főiskolán, onnan egyenesen a Radnóti Színházhoz szerződött, rövid ideig szabadúszóként dolgozott, majd Kaposvárra szerződött. Első filmszerepét 1999-ben Sas Tamástól kapta a Kalózok-ban. Ezt követte 2001-ben a Pizzás (r: Balogh György), a Bolondok éneke (r: Bereczki Csaba, 2003) és A Rózsa énekei (r: Szilágyi Andor, 2003), a Szőke kóla (r: Barnóczky Ákos, 2005), a Könnyek völgye című amerikai film (r: Peter Engert, 2006) és a Régimódi történet (r: Bereményi Géza, 2006).
Sokat szinkronizál. Egyebek között Nyulánykának adott hangot A Hihetetlen család című Disney-filmben, és szerepelt a Nagyon vadon című animációs filmben

Gálvölgyi János Az 1968-as Ki Mit Tud?-on tűnt fel mint parodista, '73-ban végezte el a Főiskolát, onnan a Thália Színházhoz szerződött. 1993-ban tette át székhelyét a Madách Színházba, azóta ezt a társulatot erősíti. Országos népszerűségét elsősorban televíziós fellépéseinek köszönheti (Gálvölgyi Show, Heti hetes stb), de a Rádiókabarénak is állandó vendége. Majd 50 filmben szerepelt. Számos magyar animációs film készítésében is közreműködött, a szinkronstáb tagja volt a Szaffiban (r: Dargay Attila, 1984), Az erdő kapitányában (r: Dargay Attila, 1990) és a Krisztofóróban (r:Nagy Gyula, 1993).
1981-ben Jászai Mari-díjat, 1987-ben Érdemes Művész-kitüntetést, 2000-ben Karinthy-gyűrűt, 2005-ben Kossuth-díjat kapott.

Kulka János, nemzedékének egyik legjobb, legsikeresebb színésze 1981-ben végezte el a Főiskolát, előbb Pécsre szerződött (itt volt Hamlet), majd 1985-től nyolc éven át a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. Ezután a Radnóti Színház, 2003-tól a Nemzeti Színház következett. A filmesek ugyan nem kényeztetik el szerepajánlatokkal (bár 2002-ben főszerepet alakított Gárdos Péter Utolsó Blues-ában), de színpadon szinte mindent eljátszott már klasszikus drámától a modern vígjátékig.
Animációs szinkronszerepei között van Hádész hangja a Disney-féle Herkulesben, egy hal szinkronizálása a Segítség, hal lettem!-ben és az igazgatóé a Nincs több suli-ban.
1989-ben Jászai Mari-díjat és a Kritikusok díját kapta, 1994-ben vehette át az Erzsébet-díjat és a Greguss-díjat, 1996-ban Érdemes, 2003-ban Kiváló Művész lett, az Országos Színházi Találkozó legjobb férfialakításáért járó díjat 1988-ban és 1995-ben ítélték neki.

Revicky Gábor 1973-ban vette át színészdiplomáját, onnan Kaposváron, Debrecenen, Miskolcon és Kecskeméten keresztül jutott 1979-ben a Vígszínházba, melynek egy kétéves szünettől eltekintve azóta is a tagja.
Az egyik legnépszerűbb magyar filmszínész, szinte sosem hiányzik a legnagyobb vígjátéki sikerekből. Egyebek közt hozzájárult a Família Kft (1991), a Sztracsatella (r: Kern András, 1995), A miniszter félrelép (r: Kern András és Koltai Róbert, 1997), a Csinibaba (r: Tímár Péter, 1997), a 6:3 (r: Tímár Péter, 1998), a Zimmer Feri (r: Tímár Péter, 1999), az Üvegtiris mindkét része (r: Rudolf Péter, 2001 és 2006), a Valami Amerika (r:Herendi Gábor, 2002), a Magyar vándor (r: Herendi Gábor, 2004) és a Lora (r: Herendi Gábor, 2006) sikeréhez.
Nagyon sokat, nagyon változatos figurákat szinkronizál. Volt már Lee van Cleef, Arnold Schwarzenegger, Jack Nicholson, Gene Hackman, Robert DeNiro és Christopher Lee hangja is. Természetesen animációs filmek magyarításából is kiveszi a részét. Csupán az elmúlt két évben hallhattuk a Vadgalambban, a Madagaszkárban, a Csodacsibében, a Pirosszkában, a Nagyon vadonban és a Verdákban is.
1986-ban Jászai Mari-díjat, 1996-ban Ajtay Andor-díjat kapott.

Bodrogi Gyula 1958-ban végezte el a Színművészeti Főiskolát, ezután 24 év következett a József Attila Színházban, 1982-ben a Vidám Színpad igazgatója lett, egészen 2001-ig töltötte be ezt a pozíciót. 2003 óta a Nemzeti Színház tagja
Sokat rendezett, számtalan tévé- és filmszerep van mögötte, egyebek között a Külvárosi legenda (r: Máriássy Félix, 1957), a Fapados szerelem (r: Máriássy Félix, 1960), az Oldás és kötés (r: Jancsó Miklós, 1963), a Húsz óra (r: Fábri Zoltán, 1964), az Aranysárkány (r: Ranódi László, 1966), A koppányi aga testamentuma (r: Zsurzs Éva, 1967), az Egy szerelem három éjszakája (r: Révész György, 1967), a Szerencsés Dániel (r: Sándor Pál, 1983), a Linda (r: Gát György, 1984), a Titánia, Titánia (r: Bacsó Péter, 1988), az Üvegtigris és az Üvegtigris 2. (r: Rudolf Péter, 2001, 2006), a Magyar vándor (r: Herendi Gábor, 2004).
Színészi pályaképéhez kihagyhatatlanul hozzátartozik, hogy ő Csőrmester hangja a Doktor Bubóban, az ő hangján szólal meg Süsü; a Vuk-ban ő volt Rá, a varjú. Közreműködött a Hófehér (r: Ternovszky Béla, 1984) és a Macskafogó (r: Ternovszky Béla, 1986), a külföldi animációs filmek közül a Hófehérke és a hét törpe (ebben Tudor volt), és a Robotok szinkronizálásában is.
1962-ben és 1967-ben is megkapta a Jászai Mari-díjat, 1973-ban Érdemes Művész, 1983-ban Kiváló Művész lett, a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét 1996-ban, a Kossuth-díjat 2005-ben vehette át.2007-ben megkapta a Nemzet Színésze címet.

Dörner György 1979-ben vette át a színészdiplomát, pályája első négy évadát a Nemzeti Színházban, a következő négyet az akkor alakult Katona József Színházban töltötte (ebben az időszakban mutatták be Gáspár Sándorral és Bán Jánossal a hatalmas szériát megért, többször felújított Stílusgyakorlatokat). 1987 és '89 között a Radnóti Színpad tagja volt, és egy év Veszprém következett; azóta szabadúszó. Az elmúlt években játszott Veszprémben, Tatabányán, Kecskeméten, a Magyar Színházban, a Komédiumban és a Katona József Színházban.
Először 1979-ben, a Rosszemberek-ben (r: Szomjas György) állt kamera elé, azóta a magyar film egyik legtöbbet foglalkoztatott színésze. Filmjei között van a Városbújócska (r: Sós Márta, 1985), majd ugyanebben az évben a Falfúró (r: Szomjas György) és az Uramisten (r: Gárdos Péter). Következett a Vakvilágban (r: Gyarmathy Lívia , 1986), a Honfoglalás (r: Koltay Gábor, 1996), a 6:3 (r: Tímár Péter, 1998), az Üvegtigris (r: Rudolf Péter, 2001), a Kútfejek (r: Kapitány Iván, 2006) és a Budakeszi srácok (r: Erdőss Pál, 2006).
Tapasztalt szinkronszínész, ő Bruce Willis, Eddie Murphy, Michael Douglas, Andy Garcia állandó magyar hangja
Megkapta a színikritikusok díját, 1999 óta Érdemes Művész.

Borbás Gabi a Főiskola elvégzése után rögtön a József Attila Színházhoz szerződött, és 19 éven át a társulat tagja maradt. 1992 óta szabadúszó. Karakterszerepekben és vígjátékokban aratta legnagyobb sikereit, jelenleg a Vidám Színpadon játszik. Szinkronstúdiók rendszeres vendége, és természetesen animációs filmben is dolgozott már: a hangját felismerhetjük a Vándorló palotában és a Pata-csatában is.
Rádiójátékokban való közreműködéséért összesen hét nívódíjat kapott, 1998-ban a Jászi Mari-díjat, ugyanebben az évben a soproni színházi elismerést, a Kabos Gyula-díjat vehette át.