Az Újbudai Pedagógiai Intézet, az Ókortudományi Társaság,
a Magyar Írószövetség Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Szakosztálya,
a Miskolci Egyetem Ezüstpagoda Gyűjteménye,
a Magyar Bábjátékos Egyesület és a Garabonciás Alapítvány

KÖZÖS BÖLCSŐ
címmel

emlékező találkozóra hívja meg Önt

Petrolay Margit és Trencsényi-Waldapfel Imre
születésének  századik évfordulója alkalmából

A találkozó  ideje: 2008. április 16., kezdete: 15 óra.

 

Az emlékező műsor után
baráti beszélgetés a résztvevőkkel,
vezeti: Gyurcsó Gyuláné,
az Újbudai Pedagógiai Intézet igazgatója,
az Ókortudományi Társaság tagja
a délután háziasszonya

 

A találkozó helyszíne
az Újbudai Pedagógiai Központ, Bpest, XI. Erőmű u. 4.
(a 4-es villamos végállomásának közelében )

A rendezvényt támogatta Újbuda Önkormányzata

A találkozó programja

Kardal az Antigoné című tragédiából
Trencsényi-Waldapfel Imre fordításában
Előadja: Honti György Jászai-díjas színművész

Emlékbeszéd
Tartja Ritoók Zsigmond professzor, akadémikus

Az elvarázsolt macska
Petrolay Margit meséjét
elmondja Pászti Balázsné zuglói  óvónő,
az óvodapedagógusok
fővárosi mesemondó versenyének győztese

A világszép kecskebéka
Petrolay Margit bábjátékát
előadja a  Meseláda bábjátszó együttes,
rendező Kovács Hedvig

Philemon és Baukisz
Pantomim játék  mitológiai témára,
előadja a Garabonciás Együttes,
pantomim mester Tarcsa Zoltán

Az előtérben és a falakon az  író-házaspár életútját illusztráló alkalmi kiállítás tekinthető meg.

 

TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE - PETROLAY MARGIT
                                         1908 - 2008

 

Már annak is  több mint 70 esztendeje, hogy a csendes kelenföldi utcába fiatal pár költözött. Waldapfel Imre nagycsaládos tanárember gyermekeként végezte a pesti egyetemet, Petrolay Margit vasúti kistisztviselők egyetlen lányaként. A legendás ókortudós, Kerényi Karoly tanítványai voltak. Itt az Albert  utcában indult pályájuk: közös kötettel, az Ezüstpagoda című mesekönyvvel.
Nehéz esztendők, a  pályakezdés gondjait diszkriminációval tetéző évek, a háborúba sodródó  ország  megannyi  veszélye, bujkálás, üldözés, súlyos veszteségek sora következett. Testvérek és barátok - köztük Honti János, Radnóti Miklós - halála zárta e korszakot.
A háború végeztével   felszabadult energiával álltak munkába. A munkaszolgálat ideje alatt fordított Antigoné megjelenhetett - tán innen a híres kardal optimista  felfogása? -, a fővárosi szabadművelődés szervezése, az úttörőmozgalom alapításában való közreműködés   jelezte, hogy a tudományos, az írói pálya mellett a közéletben is szerepet vállaltak. Trencsényi-Waldapfel az Európai humanizmus története címmel mutatkozott be  egy párizsi  kongresszuson. Tanszéket kapott Szegeden, majd a pesti egyetemen, mely az ő rektorsága alatt vette fel Eötvös Loránd nevét. Petrolay Margitot érdeklődése a mesék műfajához vezette. Csinosomdrága című, Kovács Ágnessel készített kötete nyitotta meg a modern magyar népmese-feldolgozások sorát. Saját meséiben is a folklorisztikus hagyományok, a modern világ és a modern gyermeklélek ismeretének sajátos ötvözete jelent meg. Bízvást tekinthetjük őt a magyar irodalmi mese XX. század-végi megújítása egyik úttörőjének.
Trencsényi-Waldapfel az ókori irodalom és az antik dráma kutatásában és népszerűsítésében jeleskedett. Mitológiáját, és a Görög regéket  ma is többen emlegetik antik tájékozódásuk forrásaként. Emellett a vallástörténet és a magyar irodalomtörténet körében is sokat publikált. Petrolay művelődéstörténeti kutatásait építette be regénybe, novellába.
Az ókortudós pályája 1970-ben ért véget. A végzetes, harmadik szívinfarktust nem sokkal azután kapta, hogy az Ókortudományi Társaságban felolvasta "Antigoné és Elektra - az életmű, mint rendszer" című előadását.
Petrolay Margitnak hosszú alkotó évek adattak meg azután. A modern nagyvárosi miliő - és gyarapodó-cseperedő unokái - ihlették  új hangot kereső meséit, meseregényeit, a Jutka könyvét, a  Különös dolgokat és a Mese a kisfiúról, aki nem akart elaludni címűeket.
100 éve születtek. Életük volt  a XX. század.
Erre emlékezünk.