Koncepciónkban a következő alapelvek köré csoportosítottuk a szerintünk nélkülözhetetlen gyakorlati teendőket:
A pedagógusszerep segítő, támogató jellege
A pedagógus feladata elsősorban nem a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése.
Differenciálás, esélyegyenlőség
Differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása, mely lehetővé teszi a tanulók személyes szükségleteinek, tudásának, képességeinek és motivációinak megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását.
Egyensúlyteremtés
Megfelelő arányt kell találni a készség-, képességfejlesztésre és az ismeretszerzésre fordított idő között, figyelembe véve, hogy bizonyos ismeretbevitel híján a készség-, képességfejlesztés sem optimalizálható. Egyensúlyt kell teremteni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, illetve a páros, kooperatív és frontális oktatás között.
Motiváló tanulási környezet
A tanulás hatékonysága szempontjából fontos a megfelelő tanulási környezet kialakítása, mely egyfelől örömforrást jelenthet, másfelől érdeklődést kelt, aktív, konstruktív együttműködésre készteti a tanulókat.
Tevékenység-központúság
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítói gyakorlat megvalósításának támogatása, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt; konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, problémamegoldásra, összefüggések felfedezésére, következtetések levonására, döntésekre, egyéni vélemények kialakítására, az ismeretek alkalmazására, a társakkal való együttműködés és munkamegosztás, a feladatért vállalt felelősség megtapasztalására.
A mérés mint a képességfejlesztés
alapeleme
A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. A tanítási-tanulási folyamat hatékonysága az egyes tanulók fejlődésén mérhető.
A képesség- és személyiségfejlesztés
harmóniája
A kognitív tanulási képességek és a személyiség egészének fejlődését meghatározó szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése egészséges arányának megteremtése."
|

Magyarországi jó gyakorlatok
Fejér Zsolttal beszélgettünk
- A suliNova Programfejlesztési Központban az alsó tagozat számára készítettetek programcsomagot. Mi a fejlesztés újdonsága?
- Fontos leszögezni, hogy nem találtunk fel semmit, tehát nem kívánunk újabb, sokadik módszert a kollégákra erőltetni például az olvasás technikájának tanítása terén.
Nem tettünk egyebet, mint összegyűjtöttük a képességfejlesztésre alkalmas magyarországi jó gyakorlatok nagy részét, s ezeket bármely iskolai környezetben kipróbálásra alkalmas formába öntöttük. A mai, jellemző iskolai gyakorlathoz viszonyított újdonság tehát nem az új módszerekből, még csak nem is az attól különböző célkitűzésekből következik. Mert valószínűleg nem nagyon akad ma Magyarországon olyan iskola, melynek pedagógiai programjában nem áll központi helyen a képességfejlesztés. Az újdonság érzése abból következik, hogy a jellemző gyakorlatot vizsgálva azt tapasztaljuk: sem a tanulásszervezési módszerekben, sem a taneszközök alkalmazásában, sem a pedagógusok tanulási folyamatban játszott szerepében, sem az ismeretek funkciójában
nem történik meg a valóságos képességfejlesztéshez
szükséges változtatás, alkalmazkodás.
Mit is jelent ez? Mindannyian tudjuk, hogy az 1. osztályba érkező gyerekek közötti különbségek radikálisan megnőttek. Van, aki a három és fél éves és van, aki a nyolc és fél éves gyermek szintjén áll bizonyos képességek fejlődésében. Van, aki folyékonyan olvas, van, aki az olvasás tanulásának megkezdéséhez nélkülözhetetlen részképességek terén is fejlesztést igényel. Általában mi várja őket ma az iskolában? Azonos időtervvel és tevékenységsorral felépített tanmenet, egyforma 1. osztályos olvasókönyv, mindenkinek mindent egyszerre tanító frontális oktatás.
Mintha még mindig nem értenénk, hogy az ismeretközpontú, kimenetszabályozásra építő iskola céljainak megfelelő és annak keretein belül bevált tanításszervezési módok és pedagógiai módszerek túlsúlyban történő alkalmazása az eltérő alapfunkció miatt nem vezethet eredményre az egyéni képességfejlesztés terén. Szakmai önámítás, s a szülők félrevezetése, ha a képességfejlesztés tantervi meghirdetésével párhuzamosan az iskolai gyakorlat szintjén nem történik meg a tanmenetek, tanításszervezési módszerek átalakítása, a pedagógus szerepének átértékelése.
- Milyen eszközöket adtok a pedagógusok kezébe, hogy mindennapi gyakorlatukat könnyebben tudják hozzáigazítani a fenti elvekhez?
- Mindenekelőtt olyan módszertani leírások gyűjteményét, amelyek a készség-, képességfejlesztő tevékenységek gazdag tárházát nyújtják a kollégák számára, az olvasás-folyóírás tanításához nélkülözhetetlen alapkészségek fejlesztésétől a szövegértés-szövegalkotás fejlesztéséig. Ezen kívül olyan "tankönyveket" igyekeztünk készíteni, amelyek egyrészt figyelembe veszik a szövegértés-szövegalkotás szempontjából meghatározó kritériumokat, másrészt alkalmasak az olvasásképesség különböző szintjein álló gyerekek azonos évfolyamon történő differenciált fejlesztésére. Úgy gondoltuk, hogy egy szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés keretében kötelességünk olyan "olvasókönyv" kimunkálása is, mely a betűtanulást csak értelmes betűkapcsolatok olvastatására építi fel, épp a szövegértés képességének optimális fejlődése érdekében.
- Milyen alapelvek szerint készül egy jó tankönyv?
- Mivel az irodalmi alkotások élményszerző és személyiségfejlesztő hatása is csak jellemzően rutinszerű olvasáskészség esetén érvényesülhet, ezért az irodalmi válogatás legfontosabb szempontja
az egyszeru nyelvezet, és az élményekhez
kapcsolható tematikus felosztás volt.
Tudomásul kellett vennünk, hogy az olvasástanulás kezdeti időszakában az irodalmi kánon megjelenésének helye nem feltétlenül az olvasókönyv, formája pedig nem feltétlenül az olvasás. Sokféleképpen vihető közel a gyerekekhez egy-egy olyan irodalmi mű, amelynek önálló olvastatása az olvasástechnikai nehézségek miatt még nem célszerű, ugyanakkor témájánál, értékeinél fogva alkalmas az irodalmi élmények átélésére.
Gyűjtésünk során rá kellett döbbennünk arra is, hogy összességében kevés olyan mű található készen, amely vitathatatlan irodalmi értékei mellett olvasástechnikai szempontból is alkalmas az önálló olvastatásra, s a mai gyerekek napi élményeinek, tapasztalatainak feldolgozására is lehetőséget kínál. Ez a magyarázata annak, hogy bár előzetes terveink között ez nem szerepelt, szövegek írására adtuk a fejünket, a következő kritériumokat állítva önmagunk elé:
- rövid mondatokban, a hétköznapi beszéd szókincsére épülő fogalmazás,
- a gyermekek tapasztalatainak, élményeinek feldolgozására alkalmas tematika,
- a képi elemek arányának növelése, a képek szövegértést segítő funkciójának alkalmazása.
Nem gondoljuk azt, hogy tökéletesen tudtuk megoldani ezt a nem mindennapi feladatot. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy végre, valakinek neki kellett veselkednie.
- A programcsomag kipróbálása folyamatban van. Milyen az eddigi visszajelzés?
- Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy kipróbáló kollégáink minden nehézség ellenére várakozásunkat felülmúló nyitottságról és együttműködési készségről tesznek tanúbizonyságot. Köszönet ezért mindannyiuknak.
Vannak, és egyre többen vannak, akik eszközeinket megismerve rádöbbennek a képességfejlesztés igényének megfogalmazása, és a gyakorlatban jellemzően használt módszerek között feszülő ellentmondás feloldhatatlanságára. Tapasztalataink szerint ez a fordulópont. Ezen átlépve megértik a szokásos rutinoktól eltérő, s ezért mindenképpen többletenergiákat igénylő megoldások alkalmazásának szükségességét. Ezen a ponton túl megértik az egyéves időintervallumban tervezett tanmenet helyett az egy hónapban megfogalmazott, s az egyéni fejlődési tempóhoz igazítható tanítási program szükségességét, vagy "Az" 1. osztályos egy darab olvasókönyv helyett a több elemből álló, többféle képességfejlesztési funkciót szolgáló könyvsorozat szakmai indokait.
Mind többen vannak kipróbáló kollégáink között olyanok is, akik megfogalmazzák: örülnek, hogy olyan program részesei lehetnek, amely éppúgy épít az ő tapasztalataikra, inspirálja egyéni elképzeléseiket, mint amennyire szem előtt tartja a gyerekek fejlődésének egyéni szükségleteit. Volt, aki úgy fogalmazott:
"betanított munka helyett végre alkotó munkát végezhetek".
Tudjuk azt is, sok időbe telhet, míg a fenti megjegyzés jellemző igényként fogalmazódhat meg. Ehhez igyekszünk hozzájárulni a magunk szerény eszközeivel, legjobb tudásunk szerint.
|