Csala Sándor grafikussal beszélgettünk
- Nemrég láthattuk műveidet a FISE galériájában, milyen szempontok alapján válogattad ki a munkákat, mit szerettél volna magadból megmutatni leginkább?
- Színház, film és kulturális témájú plakátjaimat, valamint illusztrációimat állítottam ki, munkáimat kvalitásuk és a hozzájuk fűződő pozitív viszonyom alapján választottam ki.
- Több kiállított plakátod is színházi témájú. Milyen viszony fűz a színházhoz? Mennyiben más egy színházi plakátot elkészíteni, mint egy hagyományos illusztrációt?
- Igen, kiállított plakátjaim 2/3-a színházplakát. E plakátokat kedvenc íróm, Slawomir Mrozek színdarabjaihoz, novelláihoz terveztem. Mrozek abszurd, groteszk, humoros világa felettébb alkalmas és inspiráló plakátok tervezésére. Számomra felejthetetlen élmény a világhírű lengyel író műveivel könyvben vagy színpadon találkozni, és igen izgalmas szellemi kaland, kihívás színdarabjaihoz plakátokat tervezni. Talán maga a színház is egy fokkal szerencsésebb terepe a plakáttervezésnek, mint a film. A színházplakát tervezésekor akár már a színdarab elolvasása után neki lehet állni a tervezésnek, szabadon fantáziálva a színdarab esszenciáját frappánsan kifejező jelképekről s azok grafikai megjelenítéséről. A színház jellegéből fakadóan sokszor szimbolikusabb, elvonakoztatottabb mint a tárgyias, objektív vizualitású film, s ez némi előnyt jelenthet a tervezéskor. A film objektív képi világa, realitása bizonyos mértékben esetenként kötheti a tervező fantáziáját. A filmeket sokszor nagymértékben meghatározza a főszereplő személye és nagyon sokszor a főszereplők arcáról készült fotó kerül a plakátra. Ez hollywoodi klisé, de sajnos már az európai és magyar plakátokra is jellemző. Emiatt rengeteg jellegtelen és ötlettelen, unalmas, egy kaptafára készült plakáttal találkozik a jobb sorsra érdemes járókelő.
A tervezőgrafika különböző műfajai közül mindig is a művészi igénnyel készült film, színház és kulturális plakátok vonzottak leginkább. Már középiskolás koromban - a Pécsi Művészeti Szakközépiskola diákjaként - is a lengyel plakátművészet nagyon erős inspiráló hatással volt rám, s azóta is nagy tisztelője vagyok Wieslaw Walkuski, Wiktor Sadowski, Mieczyslaw Górowski, Stasys Eidrigvicius művészetének. De ugyanekkor fedeztem fel magamnak a magyar plakáttervezők: Bányai István, Baráth Ferenc, Árendás József, Pócs Péter stb. munkásságát is. A későbbiek folyamán a Képzőművészeti Egyetemen töltött évek alatt megismert Bagossy Levente magával ragadó, szuggesztív plakátművészete volt rám inspiráló hatással. A tetrvezőgrafika mellett a képzőművészet is nagyon érdekel. Leginkább a festészet vonz. Időnként magam is festek, s a festészet révén szerzett tapasztalataimat, tudásomat előszeretettel használom plakátjaim megalkotásakor. Híve vagyok a rajzolt, festett elemek, a kézi gesztus és anyagszerű felületek használatának a plakáttervezésben, ettől nagyobb mértékben kaphat a plakát személyes karaktert, egyedi jelleget, mint a manapság tipikus fotófelhasználással. Plakátjaimat gyakran megfestem vagy rajzolom, persze csak ha az ötlet megkívánja. Mivel nem egy egységes arculat egy azonnal felismerhető formavilág kidolgozása a célom, a plakátok elkészítéséhez választott technikát az adott plakát alapötlete szabja meg.
Izgalmas, örömteli feladat a felmerült problémákra meglelni a lehetséges válaszokat, majd azok közül kiválasztani a legjobbat. Elégedettség, egyfajta belső öröm tölt el mikor felülkerekedek egy problémás helyzeten. Természetesen ahhoz, hogy egy ilyen intuitív kaland kiteljesedhessen elegendő időre van szükség. Az egyetem elvégzése után illusztrálással is elkezdtem foglalkozni. Az illusztrálás és a plakáttervezés közötti nagy hasonlóság számomra az, hogy mindkét műfajban valami történést kell megjeleníteni egy képben, a plakátot is képként fogom fel, és hogy illusztrációimat is alapvetően kézzel rajzolom vagy festem meg, akárcsak plakátjaim jelentős részét, ezenkívűl mindkét műfajban előszeretettel kollázsolok. A különbség annyi, hogy egy jó plakát tömören, jelképekkel, sokszor valamilyen vizuális geggel jeleníti meg mondanivalóját. A plakát leginkább a viccel vagy a távirattal áll rokonságban, s elvonatkoztatott gondolattársításaival, jelképeivel nagymértékben épít a befogadó asszociációs képességeire. Az illusztráció ezzel szemben többnyire leíró, elbeszélő jellegű. Persze a grafika e két nagy múlttal rendelkező területe között igen sok az átfedés mind formai mind tartalmi szempontból. Természetesen ahogy sokféle plakát létezik, úgy az illusztrációk között is óriási stílus és műfajbeli különbségek vannak. Más-más elvárásoknak kell megfelelnie egy regény, egy vers, egy mese vagy egy újságcikk illusztrációnak. A plakátnál fontos képalkotó grafikai elem a tipográfia és az egyik legfontosabb szempont a grafika és tipográfia összhangja. Ennek az összhangnak a megteremtése, a betűkkel, szavakkal való játék lehetősége egy plusz elem az illusztrációval szemben. Ezért talán a plakát komplexebb terület, mint az illusztráció, de mindkét műfaj nagymértékben magában hordozza a művészi kibontakozás és képben való gondolkodás lehetőségét.
- Vizuális nevelőtanárként hogyan látod a vizuális kultúra fejlesztését az iskolákban? Tervezel-e saját projekteket a diákjaid körében?
- Idén szeptembertől a székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában tanítok grafika szakon. Mivel ez egy művészeti iskola, a vizuális kultúra fejlesztése alapvető feladat. A tervezőgrafika és képgrafika tanítása kapcsán érintőlegesen szeretném a diákoknak megemlíteni, bemutani - az aktuális feladathoz köthető - a képző- és iparművészet, építészet és filművészet alkotásait is, hogy ezáltal átfogóbb képet alkothassanak a művészet jelenségeiről, a társművészetekről. Magukat a feladatokat is úgy találtam ki, hogy azok révén megismerkedjenek más művészeti ágak elbűvölő alkotásaival. Rendszeresen felhívom a figyelmüket aktuális művészeti eseményekre, kiállításokra, pályázatokra, ezenkívül a másodikosoknak kötelező feladaként adom ki a Bolognai Nemzetközi Illusztrációs pályázatra való munkát.
- Mit tartasz pályád leglényegesebb elemének: az illusztrálást, a plakáttervezést vagy a pedagógusi munkát?
- Mindig is alkotó ember akartam lenni és a jövőben is művészként akarok dolgozni. Akár tervezőgrafikával, illusztrálással vagy festéssel foglakozom. Jelenleg egy héten két nap tanítok, s ezt az arányt szeretném a későbbiek folyamán is megtartani. Természetesen a tanítást is komolyan veszem, mivel ez egy nagyon felelősségteljes munka, főleg ha tehetséges diákok veszik körül az embert.
