|
7-9 éveseknek
Ezüstkék legenda
Cserepes Andrea pillanatnyilag kevésbé ismert, ámde rendületlenül törekvő és megállíthatatlan meseíró. Írásai sikeresen szerepeltek irodalmi pályázatokon, néhány meséje a Nők Lapja oldalain is megjelent, és tavaly decemberben, magánkiadásban, 300 példányban elkészült első mesekönyve, "Katicapettyegető Felicián" címmel. A kiválasztott idézet magáért beszél, Andrea otthonosan mozog a mesék világában. A könyv bolti forgalomban nem kapható, de megrendelhető a szerző honlapján.
Szávai Géza: Koko Samuék vándorútja
 Volt egyszer egy különös kis robotgyerek, Koko Samu, akiről csak a barátai tudták, hogy: érez és gondolkodik!
És volt egyszer egy város, ahol felhőkig érő toronyházakban laktak az emberek, és csúcsforgalom idején az utcákon alig tehetett látni a kipufogócsövek füstjétől, amely szürke felhőkben telepedik a házakra...
Szávai Géza humoros fordulatokban, izgalmas kalandokban bővelkedő meseregényéhez Keresztes Dóra készített bámulatos rajzokat: ha megpörgeted a lapokat, egy mozgó képsort, egy különös rajzfilmet látsz!
Megnézheted interneten is: www.szavaigeza.hu
Jó szórakozást!
Nyolc éven felülieknek ajánljuk.
Művészetek képeskönyve
A festők, szobrászok, grafikusok saját szemükkel láttatják a világot. Mintha azt mondanák, gyere, pillants az én távcsövembe, látod mennyire más így minden? Ahány művész, annyiféle látcső.
Csak jövünk-megyünk a világban és többnyire észre sem vesszük mennyi szépség, érdekesség vesz minket körül, míg nem dugják az orrunk elé.
A könyv bemutat különböző technikákat, stílusokat, segít eligazodni a művészetek sajátos labirintusában, számtalan érdekességet villant fel. Például, hogyan készültek a középkori iniciálék, a katedrálisok üvegablakai, a piramisok, középkori várak, mi a perspektíva, pointilizmus, megismerhetjük az ősi hangszereket, a fényképezés és filmezés történetét, bekukkanthatunk egy görög és reneszánsz színházba.
A Passage kiadó sorozatát gazdag illusztráció, kevés szöveg jellemzi, ezért elsősorban azoknak az általános iskolásoknak ajánlható, akik érdeklődnek a művészetek bármely ága iránt, és szeretnék műveltségüket megalapozni.
Mivel a legtöbb iskolában sajnos erősen lecsökkent a művészeti órák száma, az iskolai könyvtáraknak is előnyös beszerezni ezt a kiadványt.
Lafkádió, az oroszlán, aki visszalőtt
 Varró Dániel - vagy inkább Dani - neve sokaknak ismerős. Bögre azúr című nagysikerű első kötetének megjelenése óta több téren is bizonyította már tehetségét. Úgy hírlik, legújabb kötete gyerekverseket tartalmaz majd. A várva várt új kötet megjelenéséig egy műfordítással kedveskedett a gyerekeknek.
Shel Silversten története egy oroszlánról szól, aki társaival ellentétben nem fut el a vadászok elől, hanem - mint a cím is ígéri - visszalő. Természetesen előtte szerez egy puskát és sokat gyakorol is, mígnem olyan kunsztokra lesz képes, hogy akár cirkuszban is mutogathatnák. Lafkádióról kiderül továbbá, hogy él hal a marsmelóért (noha az nem derül ki pontosan, milyen étel lehet a marsmeló.) A történet innentől kezdve kiszámítható: Lafkádiót felkeresi egy cirkuszigazgató, és korlátlan mennyiségű marsmeló ígéretével a városba csalja.
Lafkádió szállodában lakik, fodrászhoz megy és szabónál csináltat magának ruhát, és morgásával bárkit képes meggyőzni a maga igazáról, így aztán ingyen szépül meg a fodrásznál, és csodák csodája, marsmelóból készül el élete első öltönye.
Hatalmas sikere kívül-belül átalakítja Lafkádiót, mígnem barátjával - mesénk narrátorával - a jó öreg Shelby bácsival is megszakad a kapcsolata. S mikor Lafkádió újra jelentkezik Shelby bácsi életében, egészen olyan, mint egy ember.
Lafkádió története egy régi kedves olvasmányom főhősét juttatta eszembe, Pitypangot, a hiú oroszlánt. Pitypang története úgy zárult, hogy az oroszlán megígérte, nem csinál többet magából divatmajmot. Olyan leszek mindig, mint amilyen vagyok- mondta. Lafkádió története nem zárul ilyen egyértelműen: Lafkádió vadászni (!) indul... Természetesen nem lövi le oroszlán társait, de hogy mennyire érzi őket társainak, vagy hogy társainak tartja-e az embereket, döntse el az olvasó.
Bár a befejezés nem egészen megnyugtató, a sziporkázó humorú szöveg és a szerző saját készítésű, szintén rendkívül kifejező és szellemes illusztrációi határozottan bájos olvasmánnyá teszik Lafkádió történetét.
Tamás Zsuzsa
Sempé-Goscinny:
Nicolas-nak gondjai vannak
 Ismerik a kis Nicolas-t? Nem? Pedig itt él közöttünk. Épp olyan ő, mint a szomszéd fia, vagy a játszótéri, lépcsőházi kissrác, vagy olyan, mint a mi gyerekünk: eleven, csintalan,
őszinte. Kóbor kutyát hoz haza, bandát alapít, verekszik, szereti a csokoládét, utálja az osztály spiclijét. Szóval egészen hétköznapi kisfiú, aki figyeli a világot és tükröt tart elé. Kissé görbe tükröt. Figyeli a barátait, a lányokat, az osztálytársait, de főként minket, felnőtteket, és mindent elmond rólunk naiv nyíltsággal, mosolyogtató őszinteséggel. Nem tudunk haragudni rá. Maguk a történetek is hétköznapiak, olyanok, amelyek bárkivel, bárhol megeshetnek, s mindez annyi kedvességgel, szeretettel, derűvel van leírva, hogy mégis különlegesnek, egyedinek tűnnek.
A könyv humora nem harsány, inkább afféle összekacsintós kópé humor. Ilyenek vagyunk mi, gyermekek - nevet a kis Nicolas -, ilyenek vagytok ti, felnőttek, valahogy egyformán esendők és csöppet sem tökéletesek.
A grafika számomra összeforrott a könyvvel. El sem tudnám képzelni a kis Nicolas-t és történeteit, csak úgy, ahogy a francia alkotó megálmodta. A rajzok ugyanazt a derűt sugározzák, és ugyanazt a kópé cinkosságot, mint a szöveg. Azt hiszem egy kortalan, időtlen könyvvel ajándékozott meg minket.
Sík Kiadó
Rácz Gabriella
Balázs Béla: Az igazi égszínkék
 Balázs Béla klasszikus meseregénye bravúrosan ötvözi a valóságos és csodás elemeket, elmúlt idők gyermekgondjait és fantázia szülte örömeit idézve fel. A történetet ezúttal A hét királyfi című mesével együtt jelent meg.
Dóka Péter: Az ellopott zsiráf
Vidékről érkezett, pipázik, hatalmas bajusza van, és imádja a pacalpörköltet. Ő Szalai tata, Jenci és Barnabás nagyapja, aki úgy dönt, felcsap nyomozónak, és megkeresi unokáival az állatkertből ellopott zsiráfot. Remek csapat segít nekik: Király Tibi , a pesti vagány, Dezsi, aki szeretne rettentő bátor lenni, és Beniczky Péter, a peches magándetektív. Velük tart egy nem teljesen szobatiszta törpenyúl és gazdája, Zsuzsi, aki nagyon csinos lány. Főleg, ha leveszi a szemüvegét. Csak olyankor orra esik. Hogyan lesznek hőseinkből tévésztárok, miért eszik mindig parizert a kétbalkezes nyomozó, és kik a rejtélyes zsiráftolvajok? Egyáltalán, mi a csudának lopnak el egy zsiráfot? Minden kiderül ebből a vidám, kalandos könyvből, melynek hőseit végül annyira megszeretjük, mintha személyesen ismernénk őket. (Móra Kiadó)
A nyúlon túl
 Brukhard Spinnen neve a magyar olvasó számára tulajdonképpen ismeretlen. Az ifjúsági regény műfajába tartozó óriásnyulas könyv fülszövege szerint Spinnen egy modern "két-Lotti-történetet" hozott létre, egy újabb, de mégis ma már hagyománynak tekinthető Michel Ende-i mese- és stílusvilág mentén. Hogy a nehezén túl legyünk, mindjárt álljon itt a könyv számomra egyetlen problémája: kinek is szól a könyv? Tovább...
Mesék az Operaházból
 Népszerű mesékből és drámákból régóta készülnek zenés színházi előadások. Ilyenkor az eredeti mű a színpad igényei szerint változik. Fráter Zoltán ebben a szép kiállítású képeskönyvben nagy sikerrel játszott operák és balettok cselekményét meséli újra zenekedvelő, kíváncsi gyerekek számára. Kilenc mese, kilenc különböző, változatos hangulat jelenik meg a Mesék az Operaházból című könyvben, Szegedi Katalin varázslatos illusztrációi pedig a díszletek és a korhű jelmezek segítségével a színház és az operaház semmihez sem fogható, titokzatos világát csempészik a könyv lapjai közé.
Kutyák, minden mennyiségben
 Elegáns dolog lenézni a didaktikus irodalmat. És aztán hasonlóan elegáns dolog lelkesedni ezen műfaj néhány remekül sikerült alkotása iránt. Ritka kivételek lennének, vagy az irodalom kikerülhetetlen velejárói?
Meg kellene persze határozni, mit neveznék didaktikus irodalomnak. Hagyjuk most a tankönyveket, a nevelő szándékú állatmeséket - legyen szó most azokról, melyek hús-vér állatokról szólnak, de esetükben lehet talán föltételezni némi nevelő szándékot. És hogy még egyszerűbb legyen - nekem -, vegyük szemügyre kedvenceim esetleges könyvbéli szereplését: lássuk, mi van kutyákkal! Most kivételesen - didaktikus szempontból, igen szubjektíven. Bővebben
Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai
 Aligha lepődhetünk meg azon, hogy Alekszej Tolsztoj az írói hivatást választotta. Egyrészt Turgenyev leszármazottja, másrészt édesanyja elismert ifjúsági írónő volt.
Tolsztojt a felnőtt olvasók Golgota című trilógiája révén ismerik, amely az orosz értelmiség sorsát mutatja be az első világháború, majd a forradalom kataklizmájában. Regényeinek témája változatos: a Nyikita gyermekkora önéletrajz, az Aelita helyszíne a Mars, a Nagy Péter a történelembe kalauzol bennünket. Meséi közül az egyik legkedveltebb A róka meg a nyúl.
Az író 1883-ban született, abban az évben, amikor Carlo Collodi megálmodta Pinokkió figuráját. A kis gézengúz alakja1936-ban elevenedett meg Alekszej Tolsztoj tollán.
"Gyermekkoromban, valamikor nagyon régen, olvastam egy könyvet, melynek ez volt a címe: Pinocchio, avagy a falábú kalandjai. Pajtásaimnak, a kislányoknak és a kisfiúknak gyakran meséltem Burattino érdekes kalandjairól. A könyvem azonban elveszett, s én minden alkalommal másként mondtam el; olyan kalandokat gondoltam ki, amelyeknek semmi közük nem volt a könyvhöz.
Most, évek múltan eszembe jutott az én régi barátom, Burattino, és elhatároztam, hogy elmondom nektek kislányok és kisfiúk, ennek a faemberkének rendkívüli történetét" - tudjuk meg az elsőszóból.
Más lett tehát a mese címe és a főszereplő neve. Tolsztoj sem tagadja meg a mese eredetét. Főhőse Burattino; a szó jelentése az olasz nyelvben: kézzel mozgatott báb vagy bohóc, paprikajancsi.
Az író megtartja az eredeti mese sok elemét: a bábszínházat, a Csodák Mezejét, az asztalos, a tücsök, a róka, a kandúr és a jószívű tündér figuráját. Nála az aszalosmester Giuseppe, aki barátjának, Carlónak ajándékozza a kifaragnivaló tuskót. A tücsök most is megszívlelendő tanácsot ad: Burratino kerülje a rosszalkodást, és járjon iskolába.
A Csodák Mezeje itt Maflaország. A gonsoztevők: Basilio kandúr és Alisa róka. A tündér kék hajó kislányként jelenik meg. Segítője Artemon, a hűséges pudlikutya. A kék hajú kislány szívesen fogadja babaedényekkel terített asztalkájának a falábut. Illedelmes viselkedésre tanítja. Gyakorolja a vele a számolást és a tollbamondást. A haszontalan fiú azonban reménytelen "pedagógiai eset".
Innen válik el egymástól a két történet. Tolsztojnál nincs szamárepizód és cápakaland. Burattino Tortilla teknősbékától egy aranykulcsocskát kap, amely elvezet a szerencséhez. A titkot csak Carabas Barabas, a bábszínház gonosz igazgatója ismeri. Számtalan kaland után CArlo lépcsőház alatti kamrácskájában vagyunk. A kulcs a vászonkép mögötti titkos ajtót nyitja. Hőseinkre nem kincsek várnak, hanem egy káprázatos bábszínház.
Itt adja elő Burattino kalandjait az őt segítő szereplőkkel. Már tudja, hogy az aranytalléroknál többet ér a barátság.
A meseregényt a General Press kiadó jelentette meg Kerekes Elza fordításában és Szegedi Katalin rajzaival. Szegedi Katalin nevéhez számtalan gyermekeknek és fiataloknak szóló illusztráció fűződik. Pl. Gianni Rodari: Meséld te a végét, Sharon Stewart: Anasztázia, Fráter Zoltán: Mesék az Operaházból és Ludwig Bechstein: Az elvarázsolt kiráykisasszony. Az utóbbi kötetet 2001-ben a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete Szép Magyar Könyv díjjal jutalmazta. A művésznő íróként az Álomcirkusz című könyvével debütált. Az Aranykulcsocskában is megcsodálhatjuk varázslatos képi világát.
A kemény táblás kötetet hároméves kortól ajánljuk a gyermekeknek.
Czecze Enikő
|
